Tod Wolters tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka úgy látja, hogy „alacsony-közepes” a kockázata annak, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát a következő hetekben – írja a Defense News.
Őrizetbe vette a szentpétervári ukrán konzult az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) azzal a gyanúval, hogy zárt információkhoz jutott orosz államvédelmi szervek és az FSZB adatbázisából - közölte szombaton az FSZB sajtóosztálya a TASZSZ hírügynökséggel.
Az ukrán külügyminisztérium tiltakozását fejezte ki csütörtökön, miután Oroszország bejelentette, hogy a jövő héten októberig lezárja a Fekete-tenger egy részét a Kercsi-szoros felé külföldi hadi és egyéb hajók előtt hadgyakorlatokra hivatkozva.
Támogatásáról biztosította az Egyesült Államok és a NATO Ukrajnát, majd bejelentette Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, hogy növelni fogják az amerikai katonai jelenlétet Németországban – írja a New York Times.
2014-15 óta nem látott feszültség éleződött ki Oroszország és Ukrajna közt; az elmúlt napokban több tízezer orosz katona vonult fel a határra és a Kreml nyíltan megüzente Kijevnek, hogy ha katonai offenzívát kezdenek a lázadók kezén lévő területek visszahódítására, Ukrajna a ma ismert formájában megszűnik létezni. A heves helyzet ellenére továbbra is valószínűtlen, hogy nyílt háborúra kerül sor Oroszország és Ukrajna közt, hiszen egyik félnek sem áll érdekében egy ilyen konfliktus: Ukrajna nagyon gyorsan megsemmisítő vereséget szenvedne, Oroszország pedig összeroppanna az offenzívát követő nemzetközi gazdasági szankciók súlya alatt. Még ha a legrosszabb forgatókönyvre is kerül sor és a burkolt konfliktusból, polgárháborúból nyílt háború lesz, Magyarország valószínűleg kimarad belőle, bár a politikai és gazdasági következményeket mi is megérezhetjük.
Hetedik éve húzódik az orosz-ukrán konfliktus, eddig körülbelül 13 ezer ember halt meg a változó intenzitással zajló (polgár)háború során. Összesen 28 fegyverszüneti egyezményt kötöttek már a szembenálló felek egymással az évek során, viszont egyik sem bizonyult tartósnak a tavaly júliusi megállapodáson kívül. Az elmúlt napok eseményei viszont vészjósló irányt vettek, nagyon úgy néz ki, hogy ismét kiújulhat a kelet-ukrajnai konfliktus, pedig 2019-ben már majdnem sikerült a háborús helyzet rendezésről megállapodni.
Amikor igazán nagy gazdasági katasztrófákról van szó, akkor általában távoli egzotikus országokra gondolunk. Az utóbbi években azonban nem kellett messzire menni, az orosz-ukrán háború hatására keleti szomszédunk gazdasága gyakorlatilag összeomlott, onnan próbálnak most talpra állni. Mostanra talán már látszik a fény az alagút végén, bár még komoly út van Ukrajna előtt, hogy végleg elfelejthesse a válságot, hiszen az ország keleti felén jelenleg is háborús helyzet van.
Ukrajna, illetve a Naftogaz Ukrainy nemzeti gáztársaság immár 600 napja nem importált földgázt Oroszországból a Gazprommal fennálló szerződése ellenére, ehelyett teljes gázigényét nyugati szomszédaitól - így Magyarországtól is - vásárolt energiahordozóval elégítette ki.
A Krím az ukrán állam elidegeníthetetlen része, a "tolvaj" ország kénytelen lesz visszaadni, amit ellopott - jelentette ki Petro Porosenko ukrán elnök pénteken, a félsziget orosz megszállása elleni tiltakozás kezdetének második évfordulóján.
Az Európai Tanács döntött az EU Oroszországgal szemben felállított gazdasági szankcióinak meghosszabbításáról, a döntés értelmében azok 2016. július 31-ig hatályban maradnak.
Bár diplomáciai források szerint továbbra is fennáll a konszenzus az EU 28 tagja között az Oroszország ellen bevezetett szankciók további hat hónappal történő meghosszabbításának kérdésében, Olaszország azonban nem intézné el az ügyet egy egyszerű technikai döntéssel - írja a BruxInfo.
Hitelezési szabályai megváltoztatását tervezi a Nemzetközi Valutaalap (IMF) annak érdekében, hogy folytathassa Ukrajna finanszírozását abban az esetben is, ha Kijev nem törleszti Moszkvával szembeni adósságát.
Széles Gábor magyar üzletember mint az Echo Televízió tulajdonosa, Szaniszló Ferenc, a tévé műsorvezetője, valamint Gyöngyösi Márton és Szaniszló Adrienn jobbikos politikus is felkerült mások mellett azoknak a személyeknek a listájára, akiket Ukrajna szankciókkal sújt a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolásával és a kelet-ukrajnai válsággal összefüggésben.
Szankciókat rendelt el 400 magányszeméllyel és 90 jogi személlyel szemben Petro Porosenko ukrán elnök, válaszul arra, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok bejelentették, helyhatósági választásokat tartanak az általuk uralt területeken.
Nagy erejű robbanás történt az ukrán parlament épületénél Kijevben hétfőn, nem sokkal az után, hogy a törvényhozás első olvasatban elfogadta a decentralizációs alkotmánymódosítást. A legfrissebb információk szerint a robbanásnak már egy halálos áldozata és legalább 90 sebesültje van, köztük rendőrök és valószínűleg újságírók is.
Az EU-országok külügyminiszterei hétfői luxembourgi tanácskozásukon vita nélkül jóváhagyták azt a korábban nagyköveti szinten már megszületett megállapodást, miszerint jövő év január 31-éig meghosszabbítják az Oroszország ellen Kelet-Ukrajna destabilizálása miatt elrendelt gazdasági szankciókat. Az oroszok már reagáltak is: hat hónappal tervezik meghosszabbítani a nyugati országokra vonatkozó importtilalmat.
Ukrajna hétfőn kifizette az Oroszországgal szemben fennálló 3 milliárd dolláros adósságának esedékes kamatát - erősítette meg az orosz pénzügyminisztérium.